FCI VIII. fajtacsoport (Vízi vadászok) 
 
Retriever, elhozó ebek. Az angolok tenyésztették ki őket, hogy a pointer vagy a szetterek által megállt vadat a lövés után megkeressék, és a gazdájukhoz vigyék. Csak a lövés elhangzása után küldik keresni. Kiváló orruk van, s így a legritkább esetben vallanak kudarcot. Rendkívül kitartóak, lehetetlen feladatot nem ismernek. Nemegyszer órákig úszkálnak a jeges vízben, hogy összeszedjék a vadász által lelőtt vadkacsákat. Természetüknél fogva engedelmesek és igen tanulékonyak. Társnak, barátnak is nagyszerűek.  Magyarországon sajnos szinte alig ismerik őket, egy-két Labrador retriever ha előfordul. Érdemes volna pedig meghonosítani ezeket a kiváló, a mai vadászati módokhoz ugyancsak alkalmas vadászkutyafajtákat. A Scotland Yard kábítószer-kutatásra is felhasználja őket.

Golden retriever. A golden retrievert vízi spániel, ír szetter, fekete retriever és véreb keresztezéséből tenyésztették ki. Vadászképességeit elsősorban vízi vadászatra használják, aki a lelőtt vadat kiszimatolja és a gazdájának "puhaszájjal" átadja. (Akár tojást is tud a szájában vinni, anélkül, hogy összetörné). Víztaszító aljszőrrel rendelkezik, ezért még a jeges vízben is szívesen úszik és nem utolsó sorban száradás után teljesen kitisztul.

Egy igazi retriever sohasem agresszív. Lehengerlő természetével mindenkit levesz a lábáról. Megdöbbentő a felfogóképessége, hamar és szívesen tanul. Lakásban és kertben egyaránt tartható, de elengedhetetlen számára a gazda közelsége. Elegáns, harmonikus megjelenésű, közepesen nagy kutya. A két legnagyobb büszkesége: a barátságos arckifejezése és a gyönyörű bundája, ami a világos krém (laikusoknak: fehér) színtől a sötét aranyig terjedhet.

Angol elnevezés: Golden retriever
Német elnevezés: Golden Retriever
Francia elnevezés: Retriever Golden
Spanyol elnevezés: Golden retriever