|
A meditációról általában.
2005.11.02. 09:27
A meditációról általában...
7. Dhyana:
- kontempláció;
- meditáció;
- elmélyedt, benső szemlélő megélés;
- az elmelétezés objektív felfüggesztése;
- a gondolatfolyamat, a képalkotás megszüntetése;
- a "tiszta létezés" szellemi megélése;
- az ego időleges felfüggesztése;
- a szervek és a vegetatív idegrendszer totális szabályozása;
- külső - benső csend, egyesítettség, megvilágosodás, tiszta tudás;
- elmerülés az Önvalóban;
- rá- és felismerés az igazságra;
- magas szintű, megérző belső intuíció.
A meditáció a helyesen kivitelezett koncentráció következő fokozata. Ebben a figyelemállapotban - állandósult egyérzet-figyelés - a gyakorlót a szemlélődés tárgya, a vele való tökéletes azonosulás annak minden irányú megértése, megismerése vezeti. Ezt a megismerő tevékenységet már semmiféle más külső vagy belső inger nem zavarja.
"A meditáció (dhyana) a gondolat (figyelem) szüntelen áramlása a koncentráció tárgya felé".
Patanjali: Yoga sutra III/2.
A meditációhoz, a meditatív állapot eléréséhez alapvetően szükséges az, hogy mind testi, mind lelki vonatkozásban a már megszerzett egészségi állapotban, tehát egészségesen végezzük a gyakorlatokat. Ugyanis bármilyen zavaró tünet, betegség akadályozó, mert a figyelmet kizökkenti. Ezért fontos, hogy a megelőző lépcsőfokokat - jáma, nijáma, ászana, pránáyáma, pratyahara, dhárana - végigjárjuk, mert ezek az egészség, a kitűnő erőnlét megteremtői, egyben előgyakorlatai is a magasabb szintű angáknak, a dhjánának és a szamádhinak.
A pszichikum, a tudat rendszerezéséhez előtanulmányként, előgyakorlatként meg kellene tanulni a relaxációt, s az ezen alapuló kiegyensúlyozott, harmonikus, nyugalom és értelemvezérelt életstílust. Addig, amíg valaki nem tud relaxált állapotban lenni - ez egyaránt vonatkozik a testi, lelki, szellemi szintre -, addig nem lesz képes a jóga, helyesebben az élet magasabb szintjeire szert tenni.
A relaxáció alap és regulációs gyakorlatai elősegítik a dhárana, a dhjána állapotok kialakulását. Ezek után a tudat képes lenyúlni a személyes tudattalanba, majd ezen is áthaladva a személytelen, kollektív tudattalan tartalmak felhozását teszi lehetővé.
Ezen lehetősége teszi alkalmassá a meditációt arra, hogy a beteg, neorotikus emberen segítsen, állapotát javítsa, rendezze. Épp úgy alkalmas arra is, hogy az egészséges ember mind pozitívabb tulajdonságokkal rendelkezzen, egészségét stabilizálja, sőt, ha valamilyen kreatív képessége van, akkor azt teljességében kibontakoztassa önmagából, valósítsa meg. Ezáltal személyiségét kiteljesíti, azaz az önmegvalósítást hozza létre.
A meditáció segítségével a személyiségben lévő, illetőleg annak külső - belső viszonylataiban létrejött ellentéteket fel lehet oldani. Ezek azonban látszólagos ellentétek, valójában az ego az, amely itt zavart kelt, az önös érdek, amely a helytelen tudattartalmak, az individuális érték- és érdekszféra alapján látja a világot. Ennek felismerése, átalakítása és megszüntetése történik meg a dhjánában.
A meditációt csak akkor tudjuk létrehozni, ha előfeltételeit megvalósítjuk, a testi-, lelki-, szellemi lazítottság állapotát. Ekkor lehetséges az áthangolás, a vegetatívumon való uralkodás, s ezen keresztül a szervműködések irányítása.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
