Az alvás hármas szerepe:
- nyugalmi funkció: a pihenés az elhasznált erőket újratermeli;
- az agy aktivizálása: minden kilencvenedik percben a felületes alvás fázisába kerülünk, amikor az agy teljes üzemben dolgozik anélkül, hogy eközben a külvilág ingereire reagálnia kellene (az agy áramköreinek edzése a működőkészség egyik záloga);
- az információk feldolgozása: mialatt álmodunk, agyunk szortírozza az információkat, amiket napközben felhalmozott, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől.

A huszadik század ötvenes éveiben regisztrálták a tudósok először az alvó ember agyhullámait. Ekkor állapították meg, hogy alvásunk négy fázisra tagolódik. Ezek: átmenet az ébrenlétből az alvásba, a felületes alvás, a mélyalvás és az álomalvás (amit REM-nek is hívnak, angol elnevezésének rövidítése alapján). Ezek a fázisok kilencvenpercenként, körülbelül ötször ismétlődnek egy éjjel, és három-húsz percig tartanak.